Mesenap az Újlakban - 2025
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy mesenap a nagy zöld iskolában….
„Itt most meg kell állítanom a tollamat, hogy mondanivalóm sorrendjét meg ne zavarjam. Mert nagy utat kell megtennem még, amíg eljutok odáig, amikor a székely gazdaember iskoláztatja nemcsak a fiait, de a leányait is.– mondta Benedek Elek, akinek születésnapja hagyományosan a magyar népmese napja is. Szavai most is hatnak, hiszen el nem felejthető feladat a mese hagyományának ápolásán túl őrizni az egymás közötti kapcsolatot és az alkotás művészetét.
Ebből az alkalomból szervezett az Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola két pedagógusa Mészáros Gabriella és Fazekas Piroska projectnapot, amelynek keretében 1 hónapos közös munkára hívták az iskola alsó és felső tagozatát, valamint a környező óvodákat. A cél a mese bűvöletében való elmélyülés a kreativitás fellege alatt, az egymásra hangolódás, az egymásra figyelés és az együttműködés volt.
Az alsósok a tőlük megszokott odaadással készítették a rajzokat és projectmunkákat. Ezek még mind kézzel megfogható alkotások, és az iskola egyik aulájában kerültek kiállításra. Az első két évfolyam osztályai cipősdobozokban alkottak meg mesejeleneteket. A harmadikosok módosított mesebefejezéssel, a 4. osztályosok mesetérképpel készültek. A munkák mindegyike nagyon ügyes alkotás lett. Hogy csak két példát hozzak: a csillagszemű juhász a cetlibárányokat terelgeti; a plüssróka a plüssfarkasnak osztogatja a sajtot a kis 26-os cipősdobozban. A népszerű népmesék közül többeket megihletett a só, a kiskakas, a paszuly vagy a kő története, amiből az a bizonyos leves készült; de ötletes megközelítésben láthattuk a malactestvéreket is.
Emellett mindenki készített egy rajzot, ami a környező óvodák nagycsoportosainak munkáival kiegészítve, összesen csaknem 400 darabos gyűjteményt eredményezett, amivel kitapétázták a folyosót, így szinte körbeérte a nagy, zöld iskolát a mese.
A felsősöknél az 5.évfolyamos osztályok meseplakátot, a hatodikosok meseavatarokat, a hetedik és nyolcadik évfolyamosok pedig meseparódiát vagy meseképregényt készítettek videós vagy írott formában. Ők is nagyon kreatívak voltak, például a hétfejű sárkány fogkeféin töprengtek, életre hívták a 3 kismalacot felöltöztetve a minecraft világából, vagy nemcsak újragondolták a mesét, hanem azt le is forgatták. Ezek az alkotások is mind a kiállítás aulájában, vagy a főportán TV-n voltak láthatók.
A szó szerint mesébe öltözött iskola október 16-án hat óvodás csoportot látott vendégül, és – miután a kicsik megkeresték a rajzaikat a falon - egy elvarázsolt teremben a hagyományt és digitális világot is ötvöző diavetítésen vettek részt. A mesét egy felsős tanuló olvasta fel, majd a szövegértést gyakoroltató játékos feladatokra hívta a nagycsoportosokat. Minden csoportnak másik felsős tanuló és másik mesét olvasott, ezzel is teret adva a szereplőknek. Az óvodásokat segítő pedagógusokat ez idő alatt kávézásra és sütizésre invitálták. A foglalkozás után - mielőtt az óvodások elindultak volna megcsodálni a projectmunkákat bemutató kiállítást - ajándékba egy-egy elültetett varázsbabot kaptak az iskolától. Miután pedig körbesétálták az ideálisan megtervezett iskola rajztapétás földszintjét, mosolygós búcsút vettek.
A kiállítást az iskola osztályai az őszi szünetig többször is megcsodálhatták.
A programot megvalósító pedagógusok hiszik, hogy a hagyományt ápolva és teremtve új hidat építettek óvoda, és az iskola alsó és felső tagozata között.